HND: Ökovandalizmus, avagy aki szelet vet… – 3. rész

Tudatosan vártam egy ideig a harmadik rész publikálásával. Reméltem, hogy a Magyarországra tervezett ökovandalizmus nagyobb ellenállást, komolyabb társadalmi reakciót fog eredményezni. Nem a cikkem miatt, hanem a józan emberi ész megszólal és pártpreferenciákat figyelmen kívül hagyva a túlélési ösztön gondolatokat ébreszt az emberek jelentős részében. Tévedtem, nem először. Az optimizmusomat keresztezte a rideg valóság. Akik mégis felemelték hangjukat, azok közül néhányat idézni fogok.

Valószínűleg sokaknak meglepetés, de energiát nem lehet teremteni, megsemmisíteni, elhasználni, vagy megújítani. Az energiát át lehet alakítani, vagy tárolni. Mindegyik folyamat végén csak hő marad. A Nap folyamatosan sugárzási energiát küld, amit pl. fotovoltaik berendezéssel villamosenergiává lehet átalakítani, amúgy a szél is idetartozik. A szénben, olajban, gázban a napenergia kémiai úton van tárolva. Az urán atommagjában nukleáris kötőerők szabadíthatók fel, amelyek meleget, azaz hőt termelnek. Ezért nincs olyan, hogy “megújuló energia”, de a nép, az Isten adta, elhiszi, mert ezt sem tanulta meg. Az erőművekben (mindegyikben!) megtermelt kW/MW nem ugyanannyi, mint amennyi a fogyasztóknál megjelenik. Ha figyeltek volna a számokkal dobálózó polit-szimulánsok a fizika órán, akkor tudnák, hogy a megtermelt energia csak egy bizonyos hányada jut el a rendeltetési helyére, mert a villamosenergia egy része menet közben, például a hálózatban, hővé alakul át. Nem vész el, nem lopja el senki, csak a fizika törvényei szerint viselkedik. Magyarán: több kW-t kell megtermelni, mint ami végül is felhasználásra kerül.

A szélenergia klímakárosító hatása

Hogyan? Hiszen évtizedek óta azzal áltatják a naiv közönséget, hogy a szél felhasználása villamosenergiatermelésre, az környezetbarát, tehát “zöld” aktivitás. Amellett, hogy ez első sorban egyeseknek egy milliárdos üzlet, ami masszív állami támogatás nélkül életképtelen lenne, a szélerőművek erőltetése leginkább egy politikai döntés és ebben az esetben semmi sem drága. Különösen, hogy a fogyasztók kényszertámogatják az üzletet villanyszámlájuk kifizetésével, mivel az államnak nincs saját pénze. Csak az állíthatja, hogy a szélenergia felhasználása környezetbarát technológia lenne, akinek nincsen fogalma és nem is érdekli, milyen negatív hatással vannak a szélturbinák a környezetre az építésük során és azt követően.

Már a kétezres évek elején, amikor még korántsem volt ennyi szélpark a világon, feltűnt néhány kutatónak, hogy az egyes egységek körüli talaj kiszárad. Logikusan minél nagyobb felületre telepítettek szélerőműveket, annál nagyobb területet érintett a szárazság. A szélenergia felhasználása és a talaj kiszáradása, illetve a talaj ásványi anyag összetételének megváltozása, továbbá a mikrofauna, azaz a környezetben található növények növekedési visszamaradása összefüggenek.

Egy 2012-ben (!) megjelent tanulmány szerint egy texasi régióban, ahol a világ legnagyobb szélerőműparkjaiból négy található, kilenc éven keresztül figyelték meg a talajfelszíni hőmérséklet emelkedését, amelyet a kutatók a turbinák helyi meteorológiai hatásainak tulajdonítottak. Egyre több tanulmány jut azóta hasonló eredményre. Úgy tűnik, hogy a korábban a légkör CO₂ tartalmának képzelt felmelegedést valójában a szélerőműparkok által kialakult légköri változások is okozhatják. Zárójelben: a 2021. februárjában bekövetkezett texasi nagy havazások idején (“The Great Texas Freeze”) azok a háztartások, amelyek a szélparkokból kapták volna az áramellátásukat, napokig villany nélkül maradtak a szélturbinák befagyása miatt.

A nyugat-közép-texasi szélerőműparkok környékén a felszíni hőmérséklet a vizsgálati időszak alatt tíz évenként 0,72 Celsius-fokkal emelkedett a szélerőműparkok nélküli szomszédos régiókhoz képest. Ezt a hatást nagy valószínűséggel a turbinák lapátjainál keletkező turbulenciák okozták, amelyek ventilátorokként működnek, és éjszaka a magasabb rétegekből melegebb levegőt kevernek le a talaj felé – mondta Liming Zhou, a New York-i Állami Egyetem Albany-i kampuszának vezető szerzője. A vizsgált texasi régióban a naplemente után a talajfelszín hőmérséklete általában gyorsabban csökken, mint a levegő hőmérséklete. Mivel azonban a szélturbinák továbbra is forogtak, a mozgás melegebb levegőt juttatott a felszínre, ami a szélerőműparkok nélküli régiókhoz képest melegítő hatást eredményezett. A kutatók arra számítottak, hogy nappal éppen az ellenkezője fog bekövetkezni – azaz enyhe lehűlés –, de az adatok ehelyett csekély felmelegedést vagy elhanyagolható hatást mutattak a nap folyamán.

A kínai tudósok pragmatikusak és már megvalósított projekteket is tanulmányoznak. Az így nyert eredményeket aztán felhasználják a gazdaságban és igen, tanulnak a saját hibáikból is. A „Science of the Total Environment” című szakfolyóiratban megjelent, kínai tudosók által készített és 2023-ban közreadott tanulmány, amely a szélerőműparkok által a talaj felszínén okozott kiszáradást időbeli és térbeli változások szempontjából vizsgálta, megállapította, hogy a szélerőműparkok jelentősen csökkentették a talajnedvességet a szélerőműparkokon belül a széliránnyal ellentétes és a széliránynak megfelelő irányokban egyaránt.

„Kutatásaink azt mutatják, hogy a szélerőművek üzemeltetése a talaj nagy mértékű kiszáradásához vezet, és ez a szárazsághatás az évszaktól és a széliránytól függően jelentősen eltér” – írta a kutatócsoport, amelyet Gang Wang professzor vezetett a kínai Ludong Egyetem Erőforrás- és Környezetmérnöki Karáról.

„Eredményeink azt mutatják, hogy 1) a talajnedvesség a szélerőműparkokban csökken a leginkább, amelyekben 4,4 százalékos csökkenést figyeltek meg; 2) nyáron és ősszel a talajnedvesség csökkenése a szélirányban lényegesen nagyobb, mint az ellenszél irányában, míg tavasszal éppen fordított a helyzet.”

„A szélerőműparkok fokozzák a talaj kiszáradását a gyepterületeken, ami hatással lehet a gyepes ökoszisztémákra. Ezért a szélerőműparkok építésekor jobban meg kell értenünk azok környezeti hatásait.”

Európát, beleértve Nagy-Britanniát is, komoly szárazság sújtotta az idén, nem először az elmúlt években. Kontinensünk, így hazánk időjárását is első sorban a nyugati, tehát az Atlanti Óceán irányából érkező esőfelhők befolyásolják. Magyarország és a tenger között nagyjából két ország található: Németország ~ 30000 (harminc ezer) szélturbinával. Ausztria közel 1500 (ezerötszáz) darabbal, amelyből Burgenlandban, a határunkon tehát, majdnem 500 (ötszáz) létesítmény van, nem számolva a Fertő tó mellett elvben 2026-ban elkészülő hatalmas szélenergia parkot. Mindennek természetesen semmi köze nincs a szokásos nyári esők sorozatos elmaradásához. Rossz az, aki rosszra gondol.

Biztosak lehetünk abban, hogy Kína innovatív változtatásokat fog alkalmazni a szélenergia saját, belföldi hasznosításában. Viszont továbbra is árulni fogják a neodímium ritkafémet, ami egyik fontos eleme a szélturbináknak, továbbá minden mást, ami a technológiához szükséges, hiszen pragmatikus üzletemberek.

Eközben Németországban talán már be is fejezték a természetvédelmi területen, a Fekete Erdőben, igen, ott, ahol a kedvelt tévé sorozat képzelt, idillikus klinikája “állt”, az egyik legújabb tájsebet:

Miután jobb megoldás nincsen, feldarabolják és eldugják a kiszolgált széllapátokat, üvegszálastól, biszfenollal együtt:

A hazai ellenállás hangjai

Sebes Gábor nagy visszhangot keltett Facebook bejegyzése rövid, de velős vélemény volt a magyar energiaellátás és a környezet elleni támadás terve miatt:

“Többszáz madárgyilkos szélturbinával fogják elcsúfítani a magyar tájat. Emiatt ‘hálózatfejlesztést’ kell iszonyú pénzekért végezni. A ‘fejlesztés’ azt jelenti, hogy a kiszámíthatatlan teljesítményingadozásokkal szemben ellenállóvá kell tenni, tehát olyan problémát oldanak meg vele, ami a szélturbinák nélkül nem is létezne.
Az élettartam (20-25 év) után a többezer tonnás vasbeton alap a földben marad, azt senki onnan ki nem szedi.

A szélturbinák mellett hasonló kapacitású gázerőműveket kell építeni az ingadozások kiegyenlítésére. Ezek drágábbak a hagyományos erőműveknél. Mivel csak szakaszosan üzemelnek, a kihasználtságuk és ezzel a megtérülésük nagyon rossz.” A teljes bejegyzést ITT olvashatják.

Külön kiemelném “Az energiajogász” néven elhíresült Dr. Tóth Máté részletes és kimerítő posztját, amelyből csak egy részletet idézek:

“Miért is erőltetik akkor, ráadásul 4000MW-ot, a mostani kapacitás tizenötszörösét? A válasz itt jön, egyúttal a legsúlyosabb szempont is viszont, hogy: nem magyar érdek, csak külföldiek tudják építeni.

A szélturbinák gyártását (Nordex, Vestas, Siemens Gamesa, Goldwind stb.) és a fő kompozit/elektronikai komponensek elállítását maroknyi külföldi óriáscég dominálja. Magyarországon nincs hazai szélturbina-gyártó kapacitás, így a beruházásokra fordított tőke döntő része (a gépek, szoftverek és a magas hozzáadott értékű szervizszolgáltatások ára) elhagyja az országot, miközben a helyi gazdaságban szinte csak az alacsony profitmarzsú alapozási/építőipari munkák maradnak.” A teljes szöveg ITT látható.

Az, hogy a jelenleg miniszterelnököt szimuláló figura a félelmetes szaktudással és rendkívül tehetséges előadói készséggel rendelkező energiajogászt becsületsértésnek is beillő személyeskedéssel próbálta a paksi, művileg felturbózott cirkusz idején lejáratni, újabb bizonyíték volt a mostani politikai vezetés teljes alkalmatlanságára.

Végül

Az 1990-es évek óta követem a szélenergia felhasználását elektromos áram termelésre. Szinte mindent láttam, amit ebben a műfajban el lehet rontani. Az állítólagos környezet- és egy ideje “klímavédelmi” haszon (?) messze eltörpül a természet, azaz az ember, illetve az állatok és a növényzet elleni helyrehozhatatlan károk nagysága és mennyisége mellett. Igyekeztem a legjobb tudásom szerint felemelni a hangomat a szörnyű terv miatt. Most már Önökön múlik, hogy minél többen lássák, mit is jelent valójában ez a megsemmisítő akció Magyarország legalapvetőbb érdekeivel szemben.

Forrás: https://sciencefiles.org/2026/08/11/umweltzerstoerung-durch-windparks-verarmte-trockene-boeden-die-mit-umweltgiften-geduengt-werden/

Az 1. rész ITT, a 2. rész ITT olvasható.

Szerző: HeroesNeverDie

Featured picture: sciencefiles.org