Nem akartam egyszerre túl sok dologgal sokkolni a kedves olvasókat, illetve tudom, mennyire fontos néha szünetet tartani a mai információdömpingben. Igenis szükségünk van arra, hogy bizonyos új ismereteket átgondoljunk. Talán ez korunk egyik legnagyobb mulasztása, hogy az emberek jelentős része és sajnos különösen a fiatal generáció egyes csoportjai képtelenek elmélyedt olvasásra, illetve szövegek értelmezésére. Minden, ami a pár másodperces TikTok videók tartalmán túlmutat, az gyakorlatilag többek számára nem létezik. Ez világjelenség, de én mégsem adom fel.
Ott tartottunk tehát, hogy a szélerőművek hogyan hatnak az egészségre és a következő tartalom engem is mellbe vágott.
“Az Európai Unióban és Németországban számos tisztviselő van, akik azt állítják magukról, hogy törődnek a lakosság egészségével. Ezért például az Európai Unió 2025. január 20-tól betiltotta a biszfenol-A – más néven „4,4′-izopropilidén-difenol” – használatát minden olyan műanyag termékben, amely élelmiszerekkel érintkezik, vagyis a zöldségek frissen tartására használt fóliákban, a vizes palackokban, a műanyag edényekben és még sok másban.
A BPA, azaz a biszfenol-A, más néven 4,4′-izopropilidén-difenol, káros hatással van a termékenységre, sőt, egyenesen termékenységet romboló hatású hormonként hat, és így károsítja az endokrin rendszert. De ez még nem minden. Számos tanulmány összefüggésbe hozza a BPA-t, a biszfenolt a gyermekek fejlődési rendellenességeivel, az ADHD-val és az elhízással. Több tanulmány is összefüggést állapított meg a BPA, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbetegség között. A BPA mellékhatásainak listája a rákot (elsősorban a reproduktív szervek rákját), a toxikus felhalmozódást és az azzal járó vese-, máj- és tüdőkárosodásokat is magában foglalja, egészen addig a meggyőződésig, hogy ez az anyag halálos hatását idővel a FELHALMOZÓDÁS révén éri el.”
A szélturbináknak van egy jellegzetessége, mégpedig a szabadban állnak, kitéve az időjárás viszontagságainak, továbbá rotorlapjai mozgás közben a levegő súrlódása miatt a szélükön elkopnak. Ez azt jelenti, hogy a leváló anyag szétterül a környezetben.
“A biszfenolok nem kötődnek kovalens kötéssel a polimer szerkezethez, ezért idővel, illetve fizikai és/vagy kémiai tényezők – például hő és savasság – hatására fokozatosan felszabadulhatnak a külső környezetbe, szennyezve ezzel a vizet, a talajt és az üledékeket (pl. folyók, tavak fenekén), majd később az agrár-élelmiszer-lánc többi részét is.”
A szélturbina rotorlapátja lényegében üvegszálból, epoxigyantából, balsa fából és különféle keményítőkből áll. Az epoxigyanta biszfenol-A-t tartalmaz; az epoxigyanta összetételének akár 33 százalékát, a rotorlapát tömegének pedig körülbelül 13 százalékát teszi ki a biszfenol-A. Ugyanaz a biszfenol-A, amelyet az Európai Unió betiltott az élelmiszerekkel közvetlen érintkezésbe kerülő csomagolóanyagokból, mert felborítja a hormonháztartást, mert úgy tűnik, hogy fejlődési rendellenességeket okoz a gyermekeknél, mert rákkeltő, károsítja a szív- és érrendszert, és főként azért, mert tönkreteszi a termékenységet, gyakorlatilag végleges fogamzásgátlóként hat.
Megállapíthatjuk tehát, hogy a magasságos EU, “aki” odaadóan aggódik a polgárok egészsége miatt és az embereket mindenféle hagymázas rendszabályozással akarja megvédeni saját maguktól, az általa bevezetett tiltást, ha a zöldnek nevezett politika érdekeit sérti, már nem veszi olyan szigorúan. Riogat a műanyagokkal, de különösen a mikroműanyag szemcsékkel kapcsolatban, hiszen rettenetes következményekkel jár a narratívájuk szerint. Eközben nagyvonalúan szemet huny a szélerőművek biszfenol-A és igen, mikroműanyagos szennyezése felett.
Műszaki és gazdasági háttér
Zárójelben: az 1880-as évek közepe körül Nikola Tesla feltaláló kifejlesztette a gyakorlati többfázisú váltakozó áramú rendszert, és fontos szabadalmakat jelentett be. George Westinghouse vállalkozó megvásárolta ezeket a szabadalmakat.
Az 1890-es évek óta világszerte a villamosenergia hálózatokat és készülékeket váltó árammal működtetik, ami azt jelenti, hogy az áramlás iránya a rendszerben folyamatosan változik. Európában, de más kontinenseken is ez másodpercenként ötvenszer változik, azaz 50 Hertz frekvenciával (az USA-ban 60 Hertz).
Az egyenletes frekvenciájú áramellátás rendkívül fontos, mivel a hálózatban található készülékeket és elektronikus alkatrészeket egy meghatározott frekvenciára/feszültségre tervezték. Ezért a nem megfelelő áramellátás károsíthatja őket. Általában a hálózatüzemeltetők inkább lekapcsolják az energiaellátást, mint hogy rossz minőségű áramot szolgáltassanak. A villamos hálózatban működő automatikus ellenőrző rendszerek megszakítják az áramellátást, ha a frekvencia vagy a feszültség nem felel meg az előírásoknak. Sajnos ez bizonyos fejlődő országokban nem mindig van így, de az már egy másik történet.
A szélerőművek olyan generátorokat használnak, amelyeket a rotor forgómozgása hajt meg. Számos szélerőmű (különösen a nagyobb berendezések esetében) váltó vagy háromfázisú áramot termel, mivel a fordulatszám folyamatosan változik. Szélerőművek akkumulátoros tárolórendszerének esetében a termelt áramot egy egyenirányító segítségével egyenárammá alakítják át, mielőtt azt az akkumulátorba táplálják be. Felhasználáskor azonban ismét váltóárammá kell alakítani. A napelemek által termelt egyenáramot viszont felhasználás előtt alakítják át váltóárammá.
Az alappéldából láthatjuk, hogy a tévesen (!) megújuló energiának nevezett, ilyen módon nyert elektromosáram nem csatlakoztatható minden további nélkül a rendelkezésre álló hálózatra. Hatalmas árat fizettek azok az országok, akik meg akarták úszni az új hálózati rendszerek építését, kialakítását: transzformátorházakban keletkezett tüzek, indokolatlan áramkimaradások a szélerőművek automatikus “önvédelmi” kikapcsolásakor viharok esetén és így tovább.
Mit jelent ez Magyarországra nézve? Természetesen itt is új hálózati rendszert kell építeni, továbbá a szélparkok mellé egy, egy, amúgy kötelező, gázerőművet telepíteni, megfelelő személyzettel, ami csak akkor termel, ha a szélerőművek leállnak. Habzsi-dőzsi Kapitány módra!
Tűz esetén a szélturbina rotorlapátjait nem lehet oltani. Megjegyzem, hogy a napelemeket sem. A lehulló, sokszor még égő lapátok a környezetben tüzeket okozhatnak.
És még mindig nincs vége! Úgy gondolom, hogy ennyi, nem túl szívderítő információ mára elég. Tartsunk egy kis szünetet és innét folytatom.
Felhasznált irodalom:
Szerző: HeroesNeverDie
Featured picture: http://www.hna.de
Discover more from HeroesNeverDie Blog
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
Egy gondolat a(z) “HND: Ökovandalizmus, avagy aki szelet vet… – 2. rész” című bejegyzésnél