HND: Néni menni professzorba

Nem, nem zavarodtam meg. Még nem. A dolgozat címe egyes agyon sztárolt polit-szimulánsok angol tudásának minőségét akarja illusztrálni. Túlzás? Minden bizonnyal, bár közel jár a valósághoz. Gonosz? Semmilyen irónia nem lehet annyira gonosz, mint a hozzá nem értésből és butaságból fakadó nemzeti és nemzetközi károkozás, ha korlátozott szellemi kapacitású személyek kerülnek magas pozícióba. Különösen vonatkozik ez a kvóták és feminista elgondolások révén a világ vezető országainak domináns posztjaira katapultált nők esetében.

Nem keltett túl nagy feltűnést az a hír, hogy a szerény képességekkel megáldott egykori német külügyér, aki a német zöld khmer választási veresége után az ENSZ Közgyűlés elnökévé avanzsált egy évre, a továbbiakban a New York-i Columbia egyetemen fog professzori minőségben oktatni. Nos, mint kiderült, azért Baerbock kisasszony nem lesz igazi professzor a cím akadémiai értelmében, amit hosszas előtanulmányok, disszertáció és hasonló foglalatosságok előznek meg. A német (bolse)Wiki szerint:

“2026 augusztusának végén vált ismertté, hogy Baerbock a Columbia Egyetemen a ‘Master of Public Administration in Global Leadership’ továbbképzés professzoraként (professor of practice) és társigazgatójaként fog dolgozni.”

Amit a szélső balos (bolse)Wiki diszkréten elhallgat, az a professor of practice konkrét jelentése: olyan felsőoktatási intézményben dolgozó külső oktató, aki a tudományos körön kívüli, hosszú évekre visszanyúló, vezető szerepet betöltő szakmai tapasztalatát hozza be a munkájába. Még ez is a kisasszony túlértékelése, de a mai amerikai, illetve nyugat európai egyetemi viszonyokat tekintve nem meglepő.

Felmerül a kérdés, hogyan fordulhatott elő egy ilyen karrier, amely kezdettől fogva füllentésekre, plágiumokra és mérhetetlen tájékozatlanságra, viszont hadarva és hibás fogalomhasználattal előadott ostobaságokra alapult? Mindez úgy, hogy még a sorsdöntő 2021-es választásokat megelőzően kiderült. Semmi varázslat nincs a háttérben. Baerbock a Klaus Schwab féle Világgazdasági Fórum “Young Global Leaders” tagja volt. Akik egyszer ide bejutottak, azok gyakorlatilag sosem veszíthetnek igazán, bármi történjen a későbbiekben. Függetlenül attól, hogy Schwab-ot már félreállították, ahogy korábban többször is megírtam, a rendszer önjáró lett és változatlan pusztító erejű hatással működik.

“Prominens tag továbbá a német Zöld párt társelnöke, esetleges jövőbeli kancellárjelölt, Annalena Baerbock is. A felső középosztályból származó Baerbock ugyan nem rendelkezik semmilyen kirívó képességgel, mégis ma ő az egyik legtöbbször szereplő média-celeb Németországban.

Baerbock kisasszony (?) egy amőba lenyűgöző intellektusával nyilatkozik olyan témákról, amelyekről halvány fogalma sincsen. Leghajmeresztőbb ostobaságai közé tartozott az a feltételezés, hogy az elektromos energiát a vezetékben tárolják, hiszen az áram mégis csak a konnektorból jön, vagy az akkumulátorokhoz használt kobaltot koboldnak keresztelte át. Nem az a baj, hogy ennyire buta, hanem, hogy senki nem szól, senki nem emeli fel a hangját és a zöld khmernek behódolt újságírók teljes odaadással futtatják.” – a komplett szöveget, amit 2021. januárjában írtam, ITT olvashatják.

Tulajdonképpen a német zöldek pártja, a zöld khmer, tagjai hasonló képzetlen, tanulmányaikat félbe szakító, de mindent mindenkinél jobban tudó, nagy svádájú egyénekből tevődik össze. George Soros mindig is támogatta ezt a formációt, sőt 2019-ben a saját házi üzenő füzetében, a Project Syndicate-ban Európa egyedüli reményét a zöld mozgalmakban látta. A cikk elolvasásához azonban be kellene regisztrálni, amihez nem mindenkinek van kedve. Soros saját honlapján viszont a teljes szöveget megtaláljuk.

Annalena “360 fokos fordulat” Baerbock kisasszony, aki egy odavetett megjegyzéssel majdnem hadat üzent Oroszországnak, mesés karrierje szinte megegyezik Németország első zöld külügyérének, Joseph “Joschka” Fischer pályájával, csak éppen más mentorokkal. Fischer a párt egyik alapítója volt a frankfurti ’68-as forradalmárkodó körökből és Gerhard Schröder szoci-zöld koalíciós kormányának (1998-2005) külügyminisztere és egyúttal kancellárhelyettes lett. Még a 80-as években alkalmam volt személyesen is találkozni Frankfurtban az akkor “tornacipős miniszterként” emlegetett Fischerrel. Traumatikus élményeim között tartom számon az esetet. Talán egyszer megírom életútját, mert szervesen hozzátartozik Németország tönkretételének históriájához.

Egy komplexebb témájú publikációmban említettem meg Fischer nevét:

“Úgy tűnik, ennek a visszataszító profitorientált, lobbizási és intrikusi – változó felállású alakulatnak egyetlen gyenge pontja, hogy a ‘Joschka Fischer & Company’ nevű politikai stratégiai tanácsadó klikket tekinti neves együttműködő partnerének. (Nem véletlen, mert a német Zöld Párt egyik alapítója, a rendőrverésről, randalírozásról és demagóg nézeteiről ismert, képzést messziről sem látott korábbi külügyminisztere és George Soros németországi bizalmasának eredeti mentora Albright volt. – HND)”

Mint látjuk, a kérdés az, ki áll a háttérben? Ki egyengeti valaki karrierjét, mint az érettségi nélküli Fischerét is, aki a 2005-ös választási bukása után egy évig az amerikai Princeton egyetem Woodrow Wilson iskolájában tanított nemzetközi gazdaságot és krízis menedzsmentet. Ezenkívül számos gigantikus multinacionális cégnek lett a tanácsadója (Barclays, Goldman Sachs, Siemens, BMW), Soros jóvoltából, akinek sokáig németországi “helytartója” volt.

Miért választják ki ezeket az embereket? Feltételezem, hogy a mentoraik látják bennük a hírnév és befolyás utáni olthatatlan vágyat, manipulálhatóságukat, akár zsarolhatóságukat is. Nem mellékes azonban a bennük rejtőző kapzsiság felismerése sem, hiszen ami a nemzetközi plutokráciának aprópénz, az nekik addig sosem látott vagyon, anyagi jólét életük végéig.

Tudatosan nem kerestem most hazai párhuzamokat, pedig lehetett volna.

Szerző: HeroesNeverDie

Featured picture: media.20min.ch